Az egész történet úgy kezdődött, hogy valamiféle állóképességet szerettem volna kialakítani magamnak.
A helyzet az, hogy először úszásra gondoltam, de ezzel az volt a baj hogy nehezebben megoldható, és mivel imádok úszni, - annyit úszok amennyit akarok, és meg nem unom - semmi motivációm nem lett volna tartósan csinálni. Megpróbáltam, nem ment.
Futni viszont soha nem szerettem. Gyorsan fáradok, és rossz érzés is. Viszont, itt meg volt az a plusz, ami miatt elkezdtem, és azóta is csinálom: A tech. kütyük, statisztika készítés, motiváltság, versenyzés.
Több helyen is olvastam már a Nike+ szolgáltatásról, jónak tűnt, és láttam pár ismerősömnél is hogy használják. Utánanéztem kicsit jobban, kérdezgettem a haverokat hogy mi hogy működik, és belevágtam.
Amit az elején le szeretnék szögezni: A cipő talán az egyik legfontosabb dolog. És ez nem reklámduma, tényleg így van. Eleinte egy sima magas szárú cipőben kezdtem el futni. Az első pár alkalom után rettenetesen fájt a sípcsontomnál, és a vádlimban is keményen éreztem hogy valami nincs rendben. Ezek tipikusan a rossz cipő jelei, ugyanis futás közben azért a saját súlyunkat csak odarakjuk, és ha "döngetve" nyomunk le több kilométert, azért azt a csonthártya nem köszöni meg. Tehát az első komolyabb beruházásom egy futócipő volt, és úgy voltam vele, hogyha már Nike+, akkor legyen nike a cipő is (Na meg sokat dobott a dolgon hogy anno éppen minden nike termékre 50 százalékos kedvezmény volt a Hervisnél). Az élmény összehasonlíthatatlan volt, nevetve futottam a 3-4 kilométereket - úgy hogy előtte nem futottam, maximum testnevelés órán - egész jó idők alatt, és kényelmes is volt, nem fájt a lábam.
Június legvégén kezdtem el, júliusban szépen nyomtam is tovább, majd augusztustól fokozatosan az időhiány és időjárás miatt sajnos egyre kevesebbet futottam. Hozzá kell tennem, hogy csak a "szabadban" futok, gépen még soha nem próbáltam, most hogy járok terembe, már rossz időben is meg fogom tudni oldani.
A kép kattintásra nagyobb lesz
Az elején nagyon rossz tempóban ment, nyár végére azonban már sikerült 4 perc 55 másodperc alatt (tehát kevesebb mint 5 perc alatt) futnom 1 kilométert. Eddig ez a kilométeres csúcsom, amit azóta sem tudtam megdönteni. Mint a statisztikából is látszik, összesen 19 alkalommal mentem futni, átlagosan 3 kilométeres távval.
A kép kattintásra nagyobb lesz
Összesen 57,8 kilométert teljesítettem 2012-ben, ami ahhoz képest hogy világ életemben rosszul ment, és utáltam, egész jó teljesítmény. A grafikonon is látszik, hogy elég jelentősen javult a tempóm, majd kb augusztus végére megint elkezdtem lassulni.
Mint már mondtam, a futással nem fogyni szerettem volna (túl sokat nem is fogytam, hiszen étrenden semmit nem változtattam), csak felkészülni a következő évre, hogy valami minimális állóképességgel tudjak nekiállni az igazi munkának.
Jelenleg is csinálom, már ha az időjárás ezt engedi, de erről majd még később.
